Edzés a svájci Válogatott Csapattal
Kaptam egy felkérést a svájci szövetségtől, hogy részt vegyek és edzéseket vezessek a válogatottnak az idei téli edzőtáborukban. Nagyon vártam ezt az utazást, hiszen a világ számos részén edzettem már embereket és tartottam edzéseket különböző korú kendósoknak, de másik ország válogatottját még nem edzettem. Az edzések Zürichtől másfél órányira a hegyekben volt, fantasztikus környezetben.
A programunk eléggé zsúfolt volt, hiszen reggel fél 7-kor kezdődtek az edzések. A reggeli edzéseken (asa-geiko) lábmunka, és kihon gyakorlatok voltak. A délelőtti edzésen technika és ojikomi gyakorlás történt. Délután is technika gyakorlás és sok szabad vívás volt. Szombaton a délutáni edzésen versenygyakorlást szerveztek. Nekem az edzéseken hiki technika oktatása és ehhez kapcsolódó technikák voltak a fő feladataim és a debana technika fejlesztése.
A csapatban különböző fokozatú és életkorú kendósok voltak, hiszen most együtt edzett a férfi, a női és a junior csapat is. A vívásoknál más kendósok is részt vettek. Azonban a közös mindenkiben az volt, hogy rendkívül nyitottak voltak a gyakorlataimra. Öröm volt velük dolgozni. Az edzőjük szerint a hét végére már látszott rajtuk a gyakorlások eredménye. A versenyvívások során is számos alkalommal tudtam nekik tanácsot adni. Mivel az következő kendo EB-n a helyszínen leszek, így élesben is láthatom majd őket. Természetesen nagyon kíváncsi leszek, hogy felfedezek-e valamit a tanításaimból a vívásukban.
Szeretem az ilyen jellegű feladatokat, nagyon érdekesnek találom szakmailag. Egy edzés állt a rendelkezésemre az elején, hogy megfigyeljem a csapatot és eldöntsem, hogy véleményem szerint mire van még szükségük személy szerint és közösen is. Utána összeállítottam az edzéstervet. A következőkben már csak el kellett mondanom nekik, hogy miért tartom ezeket a dolgokat fontosnak és tanácsot adhattam, hogy mit fejlesszenek a vívásukon.
Az edzéseimen általában nem szeretek sok dolgot mondani, javítani, mivel szerintem egyszerre úgysem lehet több dolgot változtatni a mozgásunkon. Szeretem az alapokat jól elsajátíttatni és utána felépíteni a vívásokat. A másik alapelvem szerint pedig azért nem nagyon mondok más edzőtáborokban a vívások után dolgokat, mert mindenkinek van mestere, aki a saját elmélete szerint halad és tanít, és a tanulónak nem tesz jót ha összekeverjük a tanácsainkkal. Általában ezt alkalmazom, ha valahol máshol edzek a saját dojomon kívül. Természetesen ha valaki azért keres fel, mert az én véleményemre kíváncsi, és ezért hív meg, annak kifejtem, hiszen ekkor ő kéri, és ilyen esetben ez a dolgom. A legjobb tudásom szerint elmondom a véleményem a vívásról, technikákról és az általam jónak ítélt módszerekről.
Nekem is, mint mindenkinek szükségem van visszajelzésekre, nekem is vannak mestereim, akikre hallgatok és vannak olyan kendós társaim, akik véleményére kíváncsi vagyok és figyelek. Ők nem feltétlenül mind magas fokozatú kendósok. A saját kendóm fejlesztésére ezek nélkülözhetetlenek. Most is éppen a saját kendómon dolgozom elég keményen, hiszen én is vizsga előtt állok, ehhez is nagyon jól jött a svájci kitérőm. A vívások során megpróbáltam végig úgy vívni, ahogy szükségesnek éreztem a kendóm fejlesztéséhez. Nagy segítséget kaptam Oscar Kimura kendo renshi 7.dan-os barátomtól, akivel az edzések között külön is gyakoroltunk és remélem, közösen fejlesztettük egymás kendóját is.
Számomra fantasztikus volt ez a hét, nagyon sokat kendóztam és rengeteget tanultam a kendóról. Szeretném megköszönni a Svájci Kendo Szövetségnek a meghívást és a Válogatott csapatuknak az edzéseket, gyakorlást.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése