Ugrás a fő tartalomra

Répáshuta Forever

Erdélyi Gábor
2015. június 1.


Répáshuta Forever
Tábor a hegyekben




Sokadik alkalommal rendezte meg a házigazda Mushin Kendo Klub az edzőtáborát. A tábor évente kétszer, ősszel és tavasszal kerül megrendezésre. A mostani volt talán a legnagyobb tábor. Közel 50 fő képviselte a hazai klubokat. Résztvevők érkeztek a Mushin Kendo Klubból, a budapesti Főnix Klubból, az MJKK-ból, az Aka Tomboból, a Happu Fudóból, Szegedről, Győrből, Székesfehérvárról, Dunaszerdahelyről, Debrecenből. Az edzésen négy 6.danos mester is részt vett, így a szakmai színvonal is magas volt. 
Nagyon jó kis tábor volt, mert a résztvevők komolyan edzettek, gyakoroltak. A kezdők és  a magasabb dan fokozattal rendelkezők is együtt edzettek egy hétvégén keresztül. A hétvége fő témája a debana technika időpontjának megértése volt. Mikor kell debanát végrehajtani. A másik fő pont a kettőből pedig a “hogyan jigeikozzunk” kérdés megválaszolása. Erre a tematikára felépített edzés volt, amit a résztvevők gyakorolhattak. 
A debana egyfajta megelőzést jelent. A megelőzésen azt értem, hogy abban a pillanatban történik a megelőzés, amikor az ellenfél támadni szeretne. Nem azt jelenti ez a technika, hogy előbb vágok valamit, hanem azt, hogy a támadás indítását előzöm meg. Azért lényeges, hogy megtaláljuk ezt a pillanatot, mert ekkor az ellenfélnek nincs esélye támadni és védekezni. Nagyon fontos, hogy érezzük az ellenfelünk mozgását. Nem várni kell, hogy elindítsa a mozgást, hanem erős szellemi nyomással (seme) kell kihozni belőle a szándékot, amit aztán megelőzünk. Ha ez sikerül, akkor könnyedén tudjuk irányítani ellenfelünket és a saját mozgásunkat végrehajtani vívásunk során. 
Igazából ezen a ponton kapcsolódott a második fő pontunkhoz ez az elmélet. A vívásban azt kell elérni, hogy végig a saját kendónkat tudjuk gyakorolni. A saját mozgásunkat, a saját stílusunkat tudjuk végrehajtani, úgy, hogy az ellenfél ezt ne tudja megakadályozni és megváltoztatni. A másik lényeges a jigeikoban az, hogy “alapmozgás szerű” vívást tudjunk bemutatni. Alapmozgást (kihon) gyakorolunk kezdő korunk óta, és elviekben ennek végig kell kísérnie minket életünk végéig. Az erős 8.danos mesterek is gyakorolnak kihont rendszeresen. Csak így lehet fejleszteni kendónkat. A kihon gyakorlás során törekednünk kell a megfelelő testtartás, kardtartás, lábmunka, távolság, kard használata, légzés, kiáltás, vágás és a zanshin, azaz a vágás befejezése alkalmazására. Ezeket kell végrehajtani minden egyes támadásunkban, technikánkban vívásunk során. Nem szabad olyan mozgást elindítani, ami nem megfelelő. Erre kell törekedni, ha a minőségét szeretnénk fejleszteni a vívásunknak. Versenyen sok-sok vágás közben ha eltaláljuk a másikat, akkor is nyerhetünk mérkőzést, de ha minőségi vívást szeretnénk bemutatni, akkor elengedhetetlen az ilyen jellegű gyakorlás. 
Amennyiben igazi fém karddal vívnánk, amit a szamurájok használtak, akkor nem is tudnánk másféle képpen vívni, mert különben az életünkkel fizetnénk érte. Amikor a régi időben két szamuráj párbajozott, az egyik elindította a támadást. Vagy nyert, vagy elhibázta és akkor a másik nyerte a párbajt, azzal, hogy megölte ellenfelét. Nem lehetett hadonászni, mert akkor levágták és meghaltak. Ha ezzel a szellemiséggel vívunk, akkor megértjük és tudni fogjuk, hogy miről is szól a magas színtű vívás. Ezt látjuk magas szintű vívók mozgásában, jigeikojában. 
Nyomás-vágás-befejezés. Seme-vágás-zanshin. Ennek a háromnak kell meglennie minden mozgásban. Jigeikoban arra kell törekedni, hogy minden vágásunkat seme után hajsuk végre, megfelelő mozgással, majd zanshinnal fejezzük be. Ne foglalkozzunk a hárítással. Ha mégis olyan szituáció van, hogy hárítani kellene, akkor minden esetben kövesse egy oji technika, azaz visszatámadó technika. Csak csupán hárítás ne legyen! Törekedjünk erre. Természetesen keressük a debana lehetőségét. 

Nyomás után három dolog történhet.
  1. ellenfelünk nem csinál semmit, ebben az esetben támadunk shikake wazával
  2. ellenfelünk támad, ebben az esetben debana vagy oji wazát kell végrehajtanunk
  3. ellenfelünk hátralép. menekül, ilyenkor újra utána menni és további semével nyomni kell.

Remélem ezeket a dolgokat a táborban részt vevők megértették és elindultak azon az úton, hogy ílyen módon tudjanak gyakorolni. Ha eljönnek a következő táborra, akkor is lehetőségük lesz ilyen jellegű gyakorlásban. 
Személy szerint nagyon élveztem a tábort, remek vívásaim voltak fantasztikus kendósokkal. Ajánlom mindenkinek, hogy legközelebb újra jöjjön, aki meg eddig nem volt, az mindenképp látogassa meg a következő tábort.

Répáshuta Forever

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Történetem, hogy miért is nem lehetek egyelőre Kyoshi a Magyar Kendo Szövetségen keresztül

Történetem, hogy miért is nem lehetek egyelőre Kyoshi a Magyar Kendo Szövetségen keresztül Kyoshi: A Japán Kendo Szövetségnél létezik egy Shogo vizsgarendszer, amit hívjunk a könnyebb érthetőség kedvéért tanári fokozatnak a kendóban. Renshi, Kyoshi, hanshi fokozatok léteznek. Mindegyik fokozatnak megvan a maga feltételrendszere és megvan a szabály arra, hogy milyen vizsgát kell tenni ahhoz, hogy viselhessük ezt a fokozatot. Kyoshi fokozat esetében a feltételek a következőek: Kendo renshi 7 dan fokozattal kell rendelkezni, aki a 7. dant legalább két évvel ezelőtt-jelenleg 2021. november 30 előtt - szerezte meg. Kitétel az, hogy a jelentkezéshez szükséges renshi fokozatot a Japán Kendo Szövetségnél kellet megszerezni. Illetve a jelentkezéshez csatolni kell az adott ország szövetségének elnökének ajánlását, amiben igazolja, hogy az alábbi feltételeknek megfelel:  Azok, akik képzett Kendosok, akik elsajátították a Kendo Jitsugit és annak elméletét, és akik józanul élik életüket-szerintem

Mit jelent a 7.dan?

A kendónak van egy része, ami arról szól, hogy vizsgákon bemutassuk tudásunkat, bizonyítva magunknak, hogy sikerült eljutnunk a következő szintre. A kezdők a kyu vizsgákon, a haladók a dan vizsgákon bizonyíthatnak.  Sokszor hallom vizsgákon, hogy miért nem sikerült, amikor én annyiszor eltaláltam a másikat, jobban támadtam, mégis megbuktam…stb, kérdéseket, és keressük a válaszokat. Meg kell érteni, hogy a vizsgán nem a mennyiség, hanem a minőség lényeges. A minőségre kell törekednünk, hiszen a vizsgáztatók is a minőséget keresik a vívásunkban. Igaz, véleményem szerint amúgy is, a napi gyakorlás során is a kendónk minőségének fejlesztése a lényeg, vizsgától függetlenül. Ne a vizsga miatt kendózzunk, hanem azért mert szeretünk kendózni és a minőségét szeretnénk a vívásunknak fejleszteni. A dan fokozat egyfajta tapasztalat. Tudás és tapasztalat. A dan fokozat a kendo kúlturában az oktatók fokozata. Minél jobban érti a kendót, annál magasabb fokozatot birtokol, viszont ez feltételezi
Az előző blogbejegyzés margójára: Írásomnak nem volt célja az MKSZ vezetőségének rossz színben történő feltüntetése.  Amennyiben ők mégis úgy érezték, azért elnézést kérek.  Erdélyi Gábor