Ugrás a fő tartalomra

Zadari kendózások 2.0



Idén júniusban újra eljutottam Zadarba az Iadera edzőtáborba. A tábornak megvan a maga hangulata a kemény edzésekkel, a tengerrel, a sok kendós ismerőssel. A táborba Magyarországról Bárány Tibor renshi 7.danos mestert, Sipos Aranka 6.danos mestert és engem hívtak. Az idei tábor vezetésére Alex Benett kyoshi 7.danos mestert kérték fel. Alex Japánban  a Kansai Egyetemen tanít, rengeteget dolgozik a kendóért, szerintem senkinek sem kell bemutatni. Alex japán egyeteme és a zadari egyetem között kiépült egy kapcsolat és ennek köszönhetően jött létre ez a látogatás. Ennek részeként az egyik nap Alex egy nagyon jó, mindenki számára érthető előadást tartott a kendo ipponról. 

Alex Benett és Erdélyi Gábor

A tábor több napon keresztül zajlott, napi két edzéssel. A tábor végén a jelentkezők 4.dan fokozatig vizsgán vehettek részt. A horvátok szándékosan nem szerveznek versenyt a tábor végére, ahogy ezt megszokhattuk több helyen is Európában, mert az edzésekre szeretnének koncentrálni és mivel nem olyan nagy a taglétszámuk, így versenyekre inkább eljárnak külföldre. 



Benett sensei az edzésekhez alapelvként a “Kata Bokuto ni yoru Kendo kihon waza keiko ho” gyakorlatait határozta meg egy kis változtatással. A gyakorlatokat most kivételesen shinaival és boguban kellett végrehajtani. Az edzések fő célja az ippon korrekt tanulása,kivitelezése volt. A gyakorlatokat sorrenbe vettük és a helyes alapmozgással gyakoroltuk a tökéletes ippont. Az alapgyakorlatokat követően uchikomival is ezeket a feladatokat kellett megoldani. Az is jó volt a gyakorlásban, hogy a három fős csoport harmadik tagjának a bíráskodnia kellett, így mindenki megérezhette, hogy mennyire is nehéz eldönteni, hogy ippon volt-e a vágás vagy nem. 



Az előadás is ide kapcsolódott. Megismerhettük, hogy mi is az ippon. Mitől lesz ippon a találat. Japánban van az “ippon” és az “itten” szó, ezek különbségéről beszélt Alex. Ittenről beszélünk, ha valamilyen találatról, pontról van szó, például egy gól a focimeccsen, kosár a kosárlabdában, vagy egy hazafutás a baseballban. Érdekes, mert ha csak fejbecsapjuk a másikat shinaival, az is itten, viszont ha a seme-vágás-zanshin összességével nézzük, akkor már ippon. Úgy is mondhatjuk, hogy a találat pillanata az itten és ha eléje és utána helyezzük az egyéb dolgokat, akkor lesz csak ippon. 
Kiváló videókat nézhettük ennek bemutatására és láthattuk a különbséget. Megnéztünk egy judo versenyen forgatott videót. Valamelyik világbajnoki döntő volt, ahol a japán versenyző eldobta az ellenfelet, aki még le sem ért a tatamira, de már kitörő ünneplésbe kezdett, ugrált, éljeneztette magát, odafutott a barátnőjéhez. Ez kitűnő példa volt annak bemutatására, hogy a judo hogyan vesztette el Budo gyökereit. Igaz a judo szabályzatában ipponnak nevezik, de budo szemszögből ez sajnos már nem az. Megnézhettünk egy másik videót is, amiben az ippont szerző versenyző túlzott örömet mutatott és ezért elvették tőle az ippont. (Torikeshi)
A végén megnézhettünk egy Japán bajnokság döntőjének vívását, ahol láthattuk, hogy miként is néz ki egy korrekt ippon. Így a három videót megnézve egymás után nagyon szemléletes volt a különbség. 

Az edzések szerkezete úgy nézett ki, hogy minden edzés végén sokat vívtunk, így rengeteg lehetőség adódott sok, más országbeli kendóssal való gyakorlásra. Fontosak ezek a vívások az ilyen táborokban, hiszen az otthoni edzéseken nincs sok lehetőség mindig idegen, új ellenféllel vívni. Ezek remek lehetőségek kendónk minőségének fejlesztésére. Megnézhetjük, hogy miként is működik vívásunk másokkal történő gyakorlás során. A táborban az is jó volt,  hogy több országból is érkeztek  magasabb fokozatú 5.-6.danos kendósok. Az idei táborban arra is volt lehetőségünk, hogy az 5-6-7. Dan fokozattal rendelkező kendósoknak szerveztek külön jigeikozási lehetőséget is. Ez azért jó, mert általában motodachi szerepet kell betölteni, viszont egymással kevés esély van vívni, ennek kiküszöbölésére volt jó az itteni mavarigeiko. 



Idén többen jöttek Olaszországból, Ausztriából, Szerbiából, Angliából, Franciaországból, Németországból, Romániából és Magyarországról. Jó látni, hogy minden évben több magyar kendós is részt vesz ezeken az eseményeken. 
Az edzések után kötetlen, vidám hangulatú beszélgetések voltak, ahol a mesterektől bárki kérdezhetett szabadon. 
Ajánlom mindenkinek ezt az eseményt, mert sokat lehet tanulni, lehetőség van a kendónk fejlesztésére és kíváló kendósokkal tudunk együtt gyakorolni. Találkozzunk jövőre Zadarban!



Erdélyi Gábor
kendo renshi 7.dan

Happu Fudo Kendo Klub

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Történetem, hogy miért is nem lehetek egyelőre Kyoshi a Magyar Kendo Szövetségen keresztül

Történetem, hogy miért is nem lehetek egyelőre Kyoshi a Magyar Kendo Szövetségen keresztül Kyoshi: A Japán Kendo Szövetségnél létezik egy Shogo vizsgarendszer, amit hívjunk a könnyebb érthetőség kedvéért tanári fokozatnak a kendóban. Renshi, Kyoshi, hanshi fokozatok léteznek. Mindegyik fokozatnak megvan a maga feltételrendszere és megvan a szabály arra, hogy milyen vizsgát kell tenni ahhoz, hogy viselhessük ezt a fokozatot. Kyoshi fokozat esetében a feltételek a következőek: Kendo renshi 7 dan fokozattal kell rendelkezni, aki a 7. dant legalább két évvel ezelőtt-jelenleg 2021. november 30 előtt - szerezte meg. Kitétel az, hogy a jelentkezéshez szükséges renshi fokozatot a Japán Kendo Szövetségnél kellet megszerezni. Illetve a jelentkezéshez csatolni kell az adott ország szövetségének elnökének ajánlását, amiben igazolja, hogy az alábbi feltételeknek megfelel:  Azok, akik képzett Kendosok, akik elsajátították a Kendo Jitsugit és annak elméletét, és akik józanul élik életüket-szerintem

Mit jelent a 7.dan?

A kendónak van egy része, ami arról szól, hogy vizsgákon bemutassuk tudásunkat, bizonyítva magunknak, hogy sikerült eljutnunk a következő szintre. A kezdők a kyu vizsgákon, a haladók a dan vizsgákon bizonyíthatnak.  Sokszor hallom vizsgákon, hogy miért nem sikerült, amikor én annyiszor eltaláltam a másikat, jobban támadtam, mégis megbuktam…stb, kérdéseket, és keressük a válaszokat. Meg kell érteni, hogy a vizsgán nem a mennyiség, hanem a minőség lényeges. A minőségre kell törekednünk, hiszen a vizsgáztatók is a minőséget keresik a vívásunkban. Igaz, véleményem szerint amúgy is, a napi gyakorlás során is a kendónk minőségének fejlesztése a lényeg, vizsgától függetlenül. Ne a vizsga miatt kendózzunk, hanem azért mert szeretünk kendózni és a minőségét szeretnénk a vívásunknak fejleszteni. A dan fokozat egyfajta tapasztalat. Tudás és tapasztalat. A dan fokozat a kendo kúlturában az oktatók fokozata. Minél jobban érti a kendót, annál magasabb fokozatot birtokol, viszont ez feltételezi
Az előző blogbejegyzés margójára: Írásomnak nem volt célja az MKSZ vezetőségének rossz színben történő feltüntetése.  Amennyiben ők mégis úgy érezték, azért elnézést kérek.  Erdélyi Gábor