Répáshuta 2015. ősz
Ismét it az ősz, tehát Répáshuta. Répáshuta a kendósok számára egyet jelent a Mushin Kendo Klub által szervezett edzőtáborokkal.
2007 óta minden évben kétszer ér az a megtiszteltetés, hogy a Mushin Kendo Klub engem kér fel arra, hogy vezessem a klubjuk edzőtáborát.
Nagyon szívesen vállalom a feladatot, hiszen sok lelkes, minden féle kendós jön a táborra az ország számos pontjáról, szinte az összes magyarországi klubból.
Megpróbálom mindig valamilyen téma köré tervezni az edzéseket. Az évek során többek között volt már a tábor témája a debana technika, a jigeiko azaz a szabad vívás elmélete is. A mostani tábor a “Vissza az alapokhoz” elv alapján lett összeállítva. Természetesen a sok alapmozgáson kívül sok oji waza gyakorlás és szabad vívás volt. Szerintem ezek a táborok kiváló alkalmak arra, hogy olyanokkal vívhassunk, akikkel az év folyamán nem tudunk, nincs lehetőségünk, ezért minden edzésen legalább 40-60 perc vívás van. A technika részén az oji waza pillanatának megtalálása is a központba került.
Vívás közben a belső nyomásunk, azaz a “seme” hatására három dologgal találkozhatunk.
Ez a három lehetőség a következő:
- semére az ellenfél nem reagál -tehát támadunk
- semére az ellenfél hátra lép-tovább nyomjuk a másikat
- semére az ellenfél indul-debana technika vagy helyzettől függően valamelyik oji wazával visszatámadunk
Ha ezzel az elvvel gyakorolunk, akkor fejleszteni tudjuk kendónkat. Ehhez volt segítség az edzőtábor, a táborban végzett gyakorlatok. A tábor során is lehetett látni a gyakorlók elszántságát, fegyelmezettségét és a hétvége során törént fejlődésüket. Remélem hazatérve a klubjukban ezzel a kitartással gyakorolnak továbbra is.
Az alapok gyakorlása a kendós életünkben mindig is fontos dolgok. A 8.danos mesterek is mindig visszatérnek az alapokhoz, hiszen ezek adják kendónk alapjait. Van egy kendós mondás, miszerint ha valaki jó alapokkal rendelkezik, akkor könnyedén eljut a 7.danos szintre, hiszen a többi ezek után kezdődik. Az alapmozgás gyakorlásánál a helyes testtartás, távolság, kardfogás, lábmunka után a hangsúly azon van, hogy a vágásunk “éles” legyen, legyen benne energia, lendület és folyamatos legyen. Ne emeljük a kardunkat és azt követően vágjunk, hanem egy mozdulattal vágjunk. A vágás olyan legyen, hogy ha igazi karddal gyakorolnánk, akkor ketté tudjuk vágni ellenfelünket. Igazi “ippont” akarjunk vágni minden mozgással. Természetesen a vágást fejezzük be, legyen zanshin. Az energia alatt a vágás és a szellemünk energiája is azonos, magas szinten legyen.
Mestereimtől kaptam egy útravalót és megpróbálok ez szerint vívni az ilyen eseményeken és a mindennapi edzéseken. A vívás közben az előbb említett három módon vívni, előtérbe helyezve a debana lehetőségének keresésével. Tapasztalatom szerint is, ha ilyen módon gyakorlunk, akkor van lehetőség további fejlődésre. Nem egyszerű, nagyon nem. Fáradságos és nagy koncentrációt jelent, de nem szabad rá sajnálni az energiát. Ha fejlődni szeretnénk, akkor kötelező érvényű.
A másik amit fejlesztenünk kell és az elözőek elengedhetetlenek ehhez az a seme vagyis a nyomás fejlesztése. Ez minden szintű kendósnak kötelező. Ne azért hajtsunk végre egy technikát, mert gyorsasággal fizikai fölényünkkel meg tudjuk oldani vagy csak azt gondoljuk, hogy ezzel meg tudjuk oldani, hanem azért mert a nyomásunkr reagál a másik, vagyis mi hozzuk létre a lehetőséget! Ez nagy különbség! Ez különbözteti meg a kendóst a sportolótól. Versenyen győzni kell “le kell vágni az ellenfelet”, de kendóban le kell győzni a nyomásunkkal és utána kell a kegyelemdöfést megadni azzal, hogy levágjuk. Ez a kendó lényege!
seme-vágás-zanshin
Ezek elérése lett volna a tábor célja. Remélem mindenkinek sikerült ezt megérteni és most már mindenki azért gyakorol, hogy ez meglegyen. Remélem ehhez megfelelő útmutatást kapott mindenki.
Nézzük meg a 8.danos mesterek vívását, ők így vívnak!
Találkozzunk a következő táborban Répáshután!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése