Erdélyi Gábor
2015. június 1.
Répáshuta Forever
Tábor a hegyekben
Sokadik alkalommal rendezte meg a házigazda Mushin Kendo Klub az edzőtáborát. A tábor évente kétszer, ősszel és tavasszal kerül megrendezésre. A mostani volt talán a legnagyobb tábor. Közel 50 fő képviselte a hazai klubokat. Résztvevők érkeztek a Mushin Kendo Klubból, a budapesti Főnix Klubból, az MJKK-ból, az Aka Tomboból, a Happu Fudóból, Szegedről, Győrből, Székesfehérvárról, Dunaszerdahelyről, Debrecenből. Az edzésen négy 6.danos mester is részt vett, így a szakmai színvonal is magas volt.
Nagyon jó kis tábor volt, mert a résztvevők komolyan edzettek, gyakoroltak. A kezdők és a magasabb dan fokozattal rendelkezők is együtt edzettek egy hétvégén keresztül. A hétvége fő témája a debana technika időpontjának megértése volt. Mikor kell debanát végrehajtani. A másik fő pont a kettőből pedig a “hogyan jigeikozzunk” kérdés megválaszolása. Erre a tematikára felépített edzés volt, amit a résztvevők gyakorolhattak.
A debana egyfajta megelőzést jelent. A megelőzésen azt értem, hogy abban a pillanatban történik a megelőzés, amikor az ellenfél támadni szeretne. Nem azt jelenti ez a technika, hogy előbb vágok valamit, hanem azt, hogy a támadás indítását előzöm meg. Azért lényeges, hogy megtaláljuk ezt a pillanatot, mert ekkor az ellenfélnek nincs esélye támadni és védekezni. Nagyon fontos, hogy érezzük az ellenfelünk mozgását. Nem várni kell, hogy elindítsa a mozgást, hanem erős szellemi nyomással (seme) kell kihozni belőle a szándékot, amit aztán megelőzünk. Ha ez sikerül, akkor könnyedén tudjuk irányítani ellenfelünket és a saját mozgásunkat végrehajtani vívásunk során.
Igazából ezen a ponton kapcsolódott a második fő pontunkhoz ez az elmélet. A vívásban azt kell elérni, hogy végig a saját kendónkat tudjuk gyakorolni. A saját mozgásunkat, a saját stílusunkat tudjuk végrehajtani, úgy, hogy az ellenfél ezt ne tudja megakadályozni és megváltoztatni. A másik lényeges a jigeikoban az, hogy “alapmozgás szerű” vívást tudjunk bemutatni. Alapmozgást (kihon) gyakorolunk kezdő korunk óta, és elviekben ennek végig kell kísérnie minket életünk végéig. Az erős 8.danos mesterek is gyakorolnak kihont rendszeresen. Csak így lehet fejleszteni kendónkat. A kihon gyakorlás során törekednünk kell a megfelelő testtartás, kardtartás, lábmunka, távolság, kard használata, légzés, kiáltás, vágás és a zanshin, azaz a vágás befejezése alkalmazására. Ezeket kell végrehajtani minden egyes támadásunkban, technikánkban vívásunk során. Nem szabad olyan mozgást elindítani, ami nem megfelelő. Erre kell törekedni, ha a minőségét szeretnénk fejleszteni a vívásunknak. Versenyen sok-sok vágás közben ha eltaláljuk a másikat, akkor is nyerhetünk mérkőzést, de ha minőségi vívást szeretnénk bemutatni, akkor elengedhetetlen az ilyen jellegű gyakorlás.
Amennyiben igazi fém karddal vívnánk, amit a szamurájok használtak, akkor nem is tudnánk másféle képpen vívni, mert különben az életünkkel fizetnénk érte. Amikor a régi időben két szamuráj párbajozott, az egyik elindította a támadást. Vagy nyert, vagy elhibázta és akkor a másik nyerte a párbajt, azzal, hogy megölte ellenfelét. Nem lehetett hadonászni, mert akkor levágták és meghaltak. Ha ezzel a szellemiséggel vívunk, akkor megértjük és tudni fogjuk, hogy miről is szól a magas színtű vívás. Ezt látjuk magas szintű vívók mozgásában, jigeikojában.
Nyomás-vágás-befejezés. Seme-vágás-zanshin. Ennek a háromnak kell meglennie minden mozgásban. Jigeikoban arra kell törekedni, hogy minden vágásunkat seme után hajsuk végre, megfelelő mozgással, majd zanshinnal fejezzük be. Ne foglalkozzunk a hárítással. Ha mégis olyan szituáció van, hogy hárítani kellene, akkor minden esetben kövesse egy oji technika, azaz visszatámadó technika. Csak csupán hárítás ne legyen! Törekedjünk erre. Természetesen keressük a debana lehetőségét.
Nyomás után három dolog történhet.
- ellenfelünk nem csinál semmit, ebben az esetben támadunk shikake wazával
- ellenfelünk támad, ebben az esetben debana vagy oji wazát kell végrehajtanunk
- ellenfelünk hátralép. menekül, ilyenkor újra utána menni és további semével nyomni kell.
Remélem ezeket a dolgokat a táborban részt vevők megértették és elindultak azon az úton, hogy ílyen módon tudjanak gyakorolni. Ha eljönnek a következő táborra, akkor is lehetőségük lesz ilyen jellegű gyakorlásban.
Személy szerint nagyon élveztem a tábort, remek vívásaim voltak fantasztikus kendósokkal. Ajánlom mindenkinek, hogy legközelebb újra jöjjön, aki meg eddig nem volt, az mindenképp látogassa meg a következő tábort.
Répáshuta Forever
Megjegyzések
Megjegyzés küldése